Cserépváralja, a tájba simuló kis falu, Eger és Mezőkövesd közelében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Bükk déli kapujánál, az Egri-Bükkalja tájegységben található.

 

A mezőkövesdi járáshoz tartozó falucska mindösszesen 18 km-re van az M3 autópálya mezőkövesdi lehajtójától, Bogács, Cserépfalu és Tard veszik körül. A bogácsi termálfürdőtől 8 km-re található.

​

A Bükk-vidék a kőzetlemezek gyűrődésének és a vulkanikus tevékenységnek köszönhetően 160 millió éve kezdett kialakulni a Thetys tenger alatt Észak-Afrika partjainál. 25 millió éve a Kárpát-medencét elfedő Pannon-tenger üledékei lerakódtak a déli részeken, nyomai a Bükk-alja kőzeteiben is megtalálhatóak. Az ekkortájt felerősödő vulkánikus tevékenységnek köszönhetően emelkedett ki a hegység és különböző kúpképződményei.  A riolit tűzkő is ekkor borította be a felszínét, amelynek karsztosodása (a mészkő víz hatására történő oldódása) a mai napig jellemző a hegység tájaira.

​

A helyenként kicsúcsosodó lávakitörések a tenger borította tájon gyorsan megkövültek. Ezek a kúp-képződmények az úgynevezett kaptárkövek  amelyek később az emberi civilizáció kialakulásával áldozati- és temetkezési helyekké váltak. A Bükk-vidéken van a legtöbb ilyen szentély és sok fülkés faragott emlékhely otthona Cserépváralja.

​

Kaptárkő gyalogos túránk bemutatja a legnagyobb ma ismert kúpot, amelyen a fülkék még jól láthatóak, de elvisz a hegység legdélibb pereméig is, ahonnan belátni a Borsodi-mezőséget, amely a Pannon-tenger egykori medrében, az Alföldön fekszik.

 

A túrához kapcsolható kézműves foglalkozáson lépésről lépésre fizikai kísérlet keretében,  a kőzetlemezek mozgását okozó széndioxid képződést és a vulkanikus kitörést szimuláljuk.  A kísérlethez szükséges pet-palackokat majd újra felhasználjuk, lámpásokat készíthetünk emlékbe.

​

Tekintse meg a Programajánlataink menüpontot!

 

A terület 40.000 éve lakott. A Tisza árterületének irányából érkező neandervölgyi előemberek vándorlásának köszönhetően alakult ki a Szeleta ősember kultúra. A Bükk-vidék egészének barlangjait benépesítették. A Bükk-alján lehetett az első horda ideiglenes tanyája, a Cserépváraljához tartozó Farkas-kői sziklaüreg, amelyből őskőkorszaki régészeti leletek és pleisztocén őslénytani leletek kerültek elő. Innen vándorolhattak tovább, az időszak leggazdagabb lelet együttesét adó Hór-patak völgyébe, ahol a Subalyuk ősember barlangot is benépesítették, majd az egész hegységet.
 

"Suba Samu útja" elnevezésű gyalogos túránk ezt az utat mutatja be.

 

A túra mellett választható kézműves foglalkozáson, szerszámaik és fegyvereik elkészítését, és ruháik varrását sajátíthatják el a táborozók.

​

Tekintse meg a Programajánlataink menüpontot!

​

A több tízezer éves keveredést és fajfejlődést az írástudás kialakulásáig homály fedte, sőt a népvándorlások és háborús csatározások következményeként még utána is, egészen a 21. századig. A genetikusoknak köszönhetően, ma már tudjuk, hogyan népesítette be az ember a bolygót és ezt a csodálatos földi Paradicsomot, a Bükk-vidéket.

​

Az Ókorban, a Kr.e. 5. ezredben ezen a területen vetett lábat az első földművelők diaszpórája. A preszkíták telepedtek le a Miskolci-Bükkalja tájegységet elérve a pusztáról. A preszkíta keveredésű népek, nyelvében megtalálható a kaptár szó, ami temetkezési fülkét jelentett eredetileg. A magyar nyelv is megőrizte. Az ő temetkezési helyeik voltak a fülkés kövek, amelyek az Egri- és a Miskolci-Bükkalja területein mindenhol megtalálhatók, Cserépváralja területén a legtöbb. Ők alakították ki a régészek által lejegyzett Bükki-kultúrát a Kr.e. 4. évezredre, elfoglalva a völgyzugos hegységrendszert.

​

Később, a Vaskorban a kelta kereskedőnépek, majd a hunok és úzok, és északi szláv törzsek által benépesített területen már nem csak régészeti nyomok árulkodnak a népességről, hanem a máig élő néphagyomány. A Bükk-alja nyugati településein, de az egész Északi-középhegységben, még a '80-as években is része volt a lakodalmaknak az ősi hun tűzugrás, ami a palóc (úz), és a székely népcsoportok néphagyományává vált hajnaltűzként, amelyet népdal is őriz. A hunok valószínűleg a kelta Samhain ünnepből vették át a szokást (a Halloweenként népszerűvé vált ünnep őse, amit az utolsó izolált kelta népek (wallesiek, skótok és írek) közül valószínűsíthetőleg az írek vittek magukkal a tengerentúlra).

​

Először 1214-ben említik feljegyzésekben Cserépvárat. 1248–1350 közt építhették. 1596-ban Eger eleste után őrsége megfutamodott így a török harc nélkül szállta meg. 1687-ben ostrommal szabadították fel a császári csapatok. 1697-ben helyreállították, 1703-ban itt tartották fogva a kurucok Telekessy István egri püspököt. A vár valószínűleg a Rákóczi-szabadságharc idején pusztult el. 1711-ben L'Huillier Ferenc egri várkapitány megvásárolta a várat és köveiből a vár alatt kastélyt építtetett. A kastély kövei a falu barlanglakásai előtti telkekre felépített házak falazatában vannak már. A  világháborúkban a kastély megsemmisült, helyére szölőfeldolgozót építettek, ami a rendszerváltásnak nevezett módszerváltás óta kihasználatlanul áll (pusztul). Ennek is köszönhetően, az '50-es évek óta már életmódszerűen nem laknak barlanglakásokat. A vár megmaradt részeit egy ideig még raktárként használták. Ma csak csekély kőfalmaradványok és sáncnyomok figyelhetők meg, és kazamata jellegű kaszárnyák a kőbe vésve. A kastélyról, a mellette álló Török-kútról, és a kápolnáról az 1800-as évekből már több feljegyzés maradt. A terület utolsó földbirtokosai az Eszterházy, és a Desseffy arisztokrata családok voltak, akik  nyomát a kápolnát díszítő címerek még tanúsítják, megidézve elődeiket is, a teljesség igénye nélkül a Rozgonyi, a Frankussói, vagy a Báthori családokat.

Sokáig a kápolnát használhatta a Cserépváralja népe, amíg Csaba László terve alapján 1961-ben megépült a főként római katolikus vallású magyar település közepén a modern templom.

Munkácsy Mihály, nemzetünk realista festője édesanyjával és testvéreivel töltött két évet a kastélyban nagybátyjánál, a földbirtok  intézőjénél, amíg édesapja a Kossuth-kormánynak végzett szolgálatai miatt börtönbüntetését töltötte. Így emlékezett Cserépváraljára: „Ide fűznek legboldogabb gyermekkori emlékeim: öreg kastély, a kapu bolthajtásai alatt egész fegyvertár, régi ágyúk – egyszóval minden, ami a gyermek- lélek kezdődő képzelőerejét foglalkoztatja.”

​

Vártúránk bejárja Cserépvár romjait, a szőlőfeldolgozót, a kápolnát, a Török-kutat, hogy másik vadregényes úton leereszkedve a falut is bejárjuk, felfedezve annak nevezetességeit.

 

A vártúrához ajánlott kézműves program, lovagi torna ifjú lovagoknak, seprűnyélből nevelt paripákkal, saját készítésű lándzsákkal, pajzsokkal, megtanulva a lovagiasság 8 szabályát. Udvarhölgy ruha és ékszerek készítése leányoknak, a lovagi tornát ünneplő tánchoz.

​

Tekintse meg a Programajánlataink menüpontot!